​

"A Prágai Tamás-díjas szerző kötetének történetei aktív gondolkodásra hangolják az olvasót:

Vajon sikerül-e megtalálni személyes válaszainkat, kiléphetünk-e az elvárások rejtett hálózatából? Kitörölhetjük-e bénító hiedelmeinket? A biológiai és társadalmi korlátok közül létezik-e szabadulás?

A novellafüzér főként személyes emlékekből építkező prózáiban a főhős mellett megjelenő karakterek különböző életkorúak, lehetőségeik, vágyaik eltérőek, de közös bennük, hogy történetük során legalább egyszer sorsfordító események sodrásába kerülnek, esélyt kapva a generációkon át ismétlődő mintázatok feloldására.

 

Egy csúcsvezető, aki a nagyvállalati darálóból menekül. Egy testvér, aki zárójelbe tett mellékszereplőként lézeng bátyja mellett. Egy alkoholbeteg újságírónő, aki kitörési kísérletre készül a bántalmazó élettárs bűvköréből. Egy elhagyott festőművész, aki a járvány idején az idős szomszédokkal szövetkezik. Egy terapeuta, aki két életforma között lebeg álom és valóság határán.

 

Hoppál-Kovács Edit a múlt jelenre gyakorolt hatását kutatva érkezik egy-egy útelágazáshoz."

 

(Napút)